 Örömmel látom, hogy lassan (nagyon lassan) Magyarországon is kezdenek elterjedni a kovászos rozskenyerek a pékségekben. Ugyanis a kenyeret még egy szigorú, szálkásító étrendben sem kell feltétlenül elhagyni! Lejjebb majd ki is fejtem majd, hogy miért! Kiábrándító, amit eddig "kenyér" címszó alatt művelt az ország. Amíg az albán-pékségek számítanak az ország legnagyobb pékséghálózatának és az emberek nagyrésze szupermarketekben veszi meg a pékárut, addig nem kellene azon csodálkozni, hogy egyre több a gluténérzékeny és mindenki az ördögtől valónak tekinti a kenyeret. Ezek elsősorban a mennyiségre és az olcsó előállítási költségre mennek a minőség helyett. Miért érnék meg olyan kenyeret sütni, ami 4-5 napig is eláll, ha az emberek hajlandóak naponta friss kenyeret venni? Eddig szinte csak előre csomagolt fajtából lehetett találni olyat, ami megfelelő (pl. Purpur, Jókenyér), de azért sokszor ott is kompromisszumot kellett kötni egy-egy szempont esetében. Ha szigorúan a kenyér témánál maradunk, hanyagolva a ropogós helyettesítőket, akkor az eddigi legjobb választást a pumpernickel-típusú kenyerek jelentették, amik tömb-szerű, sötétbarna rozskenyerek, általában vákuumcsomagolásban. Bár azoknál az összetevőket kellett mindig figyelmesen csekkolni, mert sokszor került bele cukorrépaszirup és hasonló furcsaságok. A kovászos rozskenyérrel először Angliában találkoztam. Ott egy híres insta-gasztroblogger lány, Deliciously Ella említette az egyik posztjában, hogy habár ő hivatalosan gluténmentesen táplálkozik, de a jó minőségű, kovászos rozskenyértől, mértékkel fogyasztva nem lesznek negatív tünetei. Ezután egyre többször futottam bele online a jótékony hatásaiba és az "átlagos" kenyérrel való összehasonlításaiba. Majd egy vasárnapi, termelői piacon meg is pillantottam egy árusnál egy magvas darabot, amiről biztosított, hogy ő maga készítette házilag, egy családi recept alapján. Nyilván azonnal a táskámban landolt, hiszen égtem a vágytól, hogy megkóstoljam. Mondanom sem kell, hogy azonnal beleszerettem. A Forbes magazin szerint azonban a kovász definíciója és készítése nem szerepel a magyar pékek tankönyvében, ahogy a Magyar Élelmiszerkönyvben sem... Érdekes. De mi is az a kovász, amitől olyan különleges? A kovász gyakorlatilag liszt és víz keveréke, ami a levegőben lévő baktériumoktól fermentálódik, így prebiotikus hatású lesz, telis-tele jótékony baktériumokkal. A fermentáció hatására pedig a liszt könnyebben emészthetővé válik. Ezt adják hozzá liszthez és vízhez és voilá, így keletkezik a valódi kenyér. Mi történik ehelyett a gyakorlatban a legtöbb pékségben? Tengernyi élesztő (ami kinyírja a bélflórát), állományjavítók, kelesztést gyorsító anyagok, savanyúságot szabályozó anyagok, lisztkezelőszerek... És mindezek finomított, fehérbúzaliszttel párosítva, amiben semmi értékes tápanyag nincs, ráadásul rengeteg génmódosításon ment át, amitől valóban allergénné vált, mert a test már alig ismeri fel táplálékként. Tehát a valódi gond nem a gluténnal van manapság, hanem a búzával! Véleményem szerint akkor is, ha teljeskiőrlésű! Ezért rengeteg "gluténérzékeny" nem is a gluténra érzékeny, hanem a búzára. Angliában már elkülönítik egy ideje a kettőt és a termékekre is sokszor rányomják a "wheat free" matricát a "gluten free" helyett. Talán itthon lisztérzékenységnek hívják, de ez eléggé félreértelmezhető, hiszen a liszt önmagában nem kerülendő! De nagyon nem mindegy, hogy miylen liszt! Tehát számos olyan kamu gluténérzékeny van, aki valójában "csak" a búzára érzékeny. Az utóbbi csoport bátran fogyaszthatna búzaliszt-mentes kovászos rozskenyeret. Milyen búzamentes (wheat free) gabonák vannak, amik tartalmaznak glutén, de ezerszer jobb választást jelentenek? Rozs, tönköly, árpa, zab. A fenti listából kettő meglepő lehet. Először is a zab. A zab önmagában gluténmentes gabona lenne, de gyakorlatilag mindig van keresztszennyeződés. Emiatt kaphatók kifejezetten gluténmentes zabtermékek is, ahol ez biztosan kizárható. A másik meglepő elem a tönköly. Hiszen az tönkölybúza, nem igaz? Magyarul igen, búzának hívják, de ettől függetlenül egy külön gabonafaj. A többi nyelven nem is búza, hanem az angolban pl. spelt-nek hívják. A saját étrendem és az általam írt étrendek mindig búzamentesek. A gyakorlatban ez nem csak azt jelenti, hogy támogatom a fehér liszt elhagyását (ami gondolom nem új infó senkinek), hanem a teljeskiőrlésű búza, a durumbúza, a kuszkusz és a bulgur elhagyását is. Hoppá! Mind búza-termék! Emiatt nem támogatom a fehér, a barna, a magos, a teljes kiőrlésű kenyér fogyasztását sem. És tudtátok, hogy "rozskenyér" címkét bármilyen olyan kenyér kaphat, aminek 40-60%-a rozs, akkor is, ha az összes többi finomított, fehér búzaliszt? Ezért kell mindig csekkolni az összetevőket!  Visszatérve a kovászos rozskenyér pozitív hatásaihoz:
(A cikk nem szponzorált, semmi hasznom nincs a kovászos rozskenyér népszerűsítéséből. De köszönetképpen hajlandó lennék a jövőben bármikor elfogadni bármilyen pékség erre vonatkozó vásárlási utalványát vagy ajándékát! 😁😁) Comments are closed.
|
Perjes Kinga
írásai, cikkei, véleménye Archívum
September 2018
|
Perjes Kinga - életmód és táplálkozási tanácsadó
Szolgáltatás |
Magamról |
|
