 Csodaszer vagy átverés? Mi igaz a marketingdumákból? Nyár elején volt egy nagy média-sokk, miszerint a kókuszolaj annyira egészségtelen, hogy annál még a disznózsír (vagy talán marhazsír volt?) is jobb. Ehhez hasonló címekkel jelentek meg posztok, cikkek, vélemények. Hatalmas volt a pánik, hiszen azelőtt mindenki úgy tudta, hogy a kókuszolaj egészséges és jó alternatívája sütés-főzéshez a sertészsírnak, finomított napraforgóolajnak és az extra szűz olívaolajnak (utóbbi sajnos nem sütésálló!) Akkor írtam is erről egy cikket, aminek az volt a lényege, hogy nem kell mindent elhinni, amit felkap a média. Az eredeti cikket ITT tudjátok elolvasni, amiben szó van a chia mag betiltásának kezdeményezéséről (szintén nyári botrány) és a basmati rizst érintő butaságokról is („nem is rizsből van” :D) Visszatérve a kókuszolajra: Két csoport létezik:
 Összeállítottam nektek egy pro-kontra listát számos kutatási eredmény, az examine.com oldal adatbázisának figyelembevételével és a saját álláspontom alapján. Habár a kókuszolaj és a kókuszzsír UGYANAZ a termék (más hőmérsékleten, más halmazállapotban), de az egyszerűség kedvéért a cikkben én csak kókuszolaj néven fogok hivatkozni rá.
Ebben az esetben lehetne akár genetika okokra is gondolni, de egy másik kutatás kimutatta, hogy ha ezek a lakosok máshova költöznek, „nyugati” étrendet kezdenek követni, akkor jelentősen romlik az egészségügyi állapotuk. Ide tartozó kutatások: 2. PRO: Azokban a kutatásokban, ahol az állatokat kókuszolajjal etették, javult a szívük egészségi állapota. Sajnos ezeket a kutatásokat csak állatokkal végezték, hiszen kontrollált étrendről és szigorúan megfigyelt laborvizsgálatokról van szó. Embereket nem lenne túl „emberi” laboratóriumba zárni életük nagy részére és elsősorban kókuszolajjal etetni :D Így ezekhez a vizsgálatokhoz egereket használtak. Mivel az emberek nem egerek, ezért ez ferdíthet kicsit a tényeken. Ide tartozó kutatás: - https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/11606787 3. PRO: A kókuszolaj MCT zsírsavakat tartalmaz, ami bizonyítottan hozzájárulhat a zsírvesztéshez. Az MCT zsírsavak közepes szénláncú zsírsavak, amiket kókuszolajból vonnak ki. Mivel nem magazincikket írok, ezért nem szeretném elferdíteni a tényeket: Nem arról van szó, hogy ha MCT olajat iszogatsz, akkor zsírt fogsz veszteni, hiszen mivel 100%-os olaj, ezért ő is 9,3 kalóriát tartalmaz grammonként. Tehát ha a jelenlegi étrendedhez adod hozzá, akkor valószínűleg csak kalóriatöbblet és ennek megfelelően hízás lesz a vége. DE: Ha a jelenleg használt olajadat/zsírodat cseréled le MCT olajra, akkor bizonyítottan könnyebb lesz a zsírvesztés. MCT olajat egyébként lehet önmagában külön is kapni reformboltokban, táplálékkiegészítő boltokban vagy online. Ez mindig folyékony, nem szilárdul meg, mint a kókuszolaj, de ugyanúgy íztelen/szagtalan. Néhány embernél hasmenést okozhat nagy menyiségben, így FOKOZATOSAN szoktasd hozzá magad és mértékkel fogyaszd! Ide tartozó kutatások: 4. PRO: Az MCT zsírsavak (amiket a kókuszolaj tartalmaz) segíthetnek az Alzheimer-kórban és epilepsziában szenvedő embereknek. Ide tartozó kutatások:  5. PRO: A kókuszolaj a növényi olajhoz képest jobban képes emelni a JÓ koleszterin szintet. A jó koleszterin pedig véd a szív- és érrendszeri megbetegedések ellen. Ide tartozó kutatások:
6. PRO: A kókuszolaj tökéletes sütés-főzéshez. A kókuszolaj láncszerkezete annyira stabil, hogy egészen 204°C-ig hőálló. Ez bőven elég az átlagos háztartásbeli műveletekhez. (A szűz, „kókusz ízű” kókuszolaj felső korlátja 177°C-on van, ami azt jelenti, hogy sütőben sütni és főzni még azzal is bátran lehet, de az olajban sütéshez épphogy kevés) Ide tartozó kutatások: 7. PRO: A kókuszolaj nem avasodik meg. Se a sütés-főzés során, se a polcon nem fog megavasodni, míg a többi olaj és zsír igen. 8. PRO: A kókuszolaj antibiotikus és vírusölő hatással rendelkezik. Azért ez nem azt jelenti, hogy antibiotikum kezelés helyett lehet alkalmazni, hanem a lenne lévő laurik sav számos baktériumot és vírust képes elpusztítani. Ezért például kezdődő fogszuvasodás esetén hatékony lehet, ha pár percig kókuszolajat forgatunk a szánkban, majd kiköpjük és alaposan kiöblítjük. Számos termékben használják a kókuszolajat pont azért, hogy megelőzzék a baktériumok kifejlődését (vagyis a gyorsabb megromlást) Vannak arra irányuló kutatások is, hogy a kókuszolaj hatékony a bélrendszeri problémák kezelésében (pont az antibiotikus hatása miatt), de ezeket a kisérteleket szintén nem embereken, hanem egereken végezték. Ide tartozó kutatások:
9. PRO: A kókuszolaj valóban jót tesz a bőrnek és a hajnak. Az indiai nők már generációk óta kezelik a hajukat és a bőrüket kókuszolajjal. És ez a népi trükk tudományosan is bizonyított hatásosságú: megelőzheti a hajkárosodást és segíthet az érdes, hámló bőr javításában, valamint egyes bőrbetegségek esetén. Ide tartozó kutatások:  De jöjjön néhány kontra érv is, hiszen – mint ahogyan már említettem – minden érmének két oldala van: 1. KONTRA: A feljebb leírt pozitív hatások sokkal jobban érvényesülnek finomítatlan, szűz kókuszolaj esetében, mint finomított kókuszolaj esetén. Ez azért kontra, mert a szűz kókuszolajnak kókuszíze van, míg a finomítottnak semleges, így utóbbi sokkal könnyebben és kellemesebben használható sütéshez, főzéshez. A szűz kókuszolaj is sok mindenbe illik, pl. ázsiai konyha egyes ételei, sütik, édes krémek, de jelentősen szűkebbek a felhasználási lehetőségei. 2. KONTRA: A kókuszolajjal kapcsolatos kísérletek egy részét nem végezték el embereken. Emiatt kétséges, hogy valóban érvényesek-e a kutatási eredmények emberekre nézve vagy nem. Sok tekintetben az egerek testének működése és reakciói hasonlóak az emberi testhez, de sok esetben nem. Vannak kutatások, amiben az egereken való kísérletezés teljesen más eredményt hozott, mint ugyanannak a kísérletnek az emberi párja. Ide tartozó kutatás: 3. KONTRA: Nem minden kókuszolajjal kapcsolatos kutatásban használtak valóban kókuszolajat. Vannak kutatások, amiben kókuszdiót, kókuszkrémet vagy egyéb kókuszterméket használtak. Elméletileg a kókusztermékek zsírtartalmát minden esetben kókuszolaj adja (hiszen ez a fajta zsír van jelen a kókuszdióban), de ettől függetlenül a feldolgozási mód és az adott termék összetétele eltérhet. Míg a kókuszdió egy természetes növény, addig a kókuszolaj sajnos egy feldolgozott termék, hiszen ilyen formában a természetben nincs jelen (akár 100%-os, akár nem), így mindenképpen emberi beavatkozásra van szükség a „kivonatoláshoz”, ami roncsolhatja a kémiai szerkezetét és ezáltal a hatásait is. 4. KONTRA: Az MCT olaj nem egyenlő a kókuszolajjal. Feljebb már említettem, hogy mi az az MCT olaj és mi köze van a kókuszolajhoz, így látszik, hogy ugyan szoros kapcsolatban állnak, de mégsem 100%-ig ugyanarról az anyagról van szó. Emiatt szintén eltérhetnek a kókuszolajra vetített kutatási eredmények a valós hatásoktól. A kókuszolajról szóló hirdetések és marketingkampányok során gyakran használnak olyan állításokat, amik valójában az MCT olajra érvényesek, ezzel megtévesztik a fogyasztókat. Viszont törvénybe nem ütközik, hiszen a kókuszolaj tartalmaz MCT-t. Tartalmaz, de nem 100%-ig abból áll. 5. KONTRA: Az AHA (American Heart Assotiation), vagyis az Amerikai Szívszövetség valóban nem ajánlja a fogyasztását. És emiatt számos orvos, dietetikus és táplálkozási tanácsadó sem. Így, ha valaki (és hű mennyien vannak ők) a kutatások helyett az orvosoknak hisz és őket tartja hitelesebbnek egészségügyi szempontból, annak ez egy erős kontra lehet a kókuszolaj szempontjából. Ha most azon gondolkozol, hogy akkor vajon az AHA miért állítja ezt, akkor egyértelműen az a válasz, hogy azért, mert a kókuszolaj szinte teljes mértékben telített zsírokból áll. A telített zsírok pedig számos betegséggel összefüggésben állnak. Tehát, ha el akarod kerülni azokat a betegségeket, akkor ne fogyassz telített zsírokat. Ezt nem én mondom, hanem ők. A helyzet az, hogy azok a zsírok, amik a betegségeket okozzák (pl. koleszterin problémák, szív- és érrendszeri problémák, nem alkoholos eredetű zsírmáj, stb.) azok az Omega6-ban gazdag zsírok. A kókusz viszont nem. Telített zsírokra szükség van többek között azért, mert a hormonok zsírban oldódnak. Hmm, kezd ez a KONTRA pont PRO-ba fordulni :) Jó hír, hogy koleszterin szempontjából a kókuszolaj jobbnak bizonyult a vajnál és a marhazsírnál, de átfogó, minden olajfajtát érintő kutatás nem született. Ide tartozó kutatások: 6. KONTRA: A kókuszolaj drága. A kókuszolaj a drága olajok közé tartozik, főleg a szűz változata (amiről már írtam, hogy több pozitív hatással rendelkezik). Mivel kókuszolaj nélkül is ki lehet alakítani kiegyensúlyozott, megfelelő étrendet, ezért igazából nem szükséges komponense az egészséges életmódnak. Így, ha valaki a pro-kontra lista hatására úgy érzi, hogy „ha ennyire nem egyértelmű, akkor inkább hagyjuk”, akkor az abszolút megteheti. KONKLÚZIÓ: A kókuszolaj nem csodaszer, elég nagy hype és marketingfelhő lengi körül, de szerintem sütés-főzéshez kiváló alternatívája a többi növényi olajnak, vajnak és egyéb állati-eredetű zsiradékoknak, addig amíg elegendő telítetlen és Omega3-ban gazdag zsírforrást is fogyasztunk az étrend részeként és nem visszük túlzásba a kókuszolaj használatát, valamint nem várunk el tőle minden olyan csoda-hatást, amit itt-ott hallunk/olvasunk.  Források:
- A kutatások forrásait lásd a cikkben megjelölve - A képek forrása: pixabay.com .
0 Comments
Your comment will be posted after it is approved.
Leave a Reply. |
Perjes Kinga
írásai, cikkei, véleménye Archívum
May 2023
|
Perjes Kinga - életmód és táplálkozási tanácsadó
Szolgáltatások |
Magamról |
