Életmódváltás Perjes Kingával Fontos, hogy a jelen interjúban elhangzott tanácsok, nem orvosi tanácsok, bármilyen testi- lelki betegség, allergia vagy érzékenység esetén konzultáljunk orvossal, egészségügyi szakemberrel. Étkezésünk sokszor egészségtelen, gyors, rendszertelen, a tudatosság teljes hiányával zajlik. Egészségtelen étkezési szokásaink miatt azonban megbetegedhetünk, de hosszú távon akár bele is halhatunk, hogy nem megfelelő élelmiszerekkel töltjük meg a hűtőnket. A helyes étkezés, életmód kialakításában segítségünkre lesz Perjes Kinga életmód és táplálkozási tanácsadó. Komoly szinkronúszói múlt állt mögötte, amikor tinédzser korában elkezdett diétákkal, foglalkozni, saját magán próbálta ki a női magazinok divatos diétáit, ekkor jött rá, hogy a divatos diéták nem feltétlenül jók, innentől kezdve az egészséges életmód felé fordította figyelmét. A sport és az egészséges életmód iránti szenvedélye különböző táplálkozás és életmód tanácsadó képzések elvégzésére sarkallta, amelyeket mindenkor saját magán végzett kísérleteivel ötvözött. Az évek során megszerzett tapasztalatát elsősorban barátai, ismerősei segítésére fordította, akik életmódbeli sikereit látva tanácsokért fordultak hozzá. Az érdeklődők egyre növekvő száma miatt, Kinga úgy döntött, hogy közgazdasági, a vezetés terén tanulmányait is hasznosítva tanácsadásait mindenki számára elérhetővé teszi. Így hozta létre www.perjeskinga.com oldalát, valamint Facebook lapját www.facebook.com/kingareceptjei is. Kinga nem diétát javasol, hanem egyszerűen betartható módszereket arra, hogy helyes életvitelt éljünk, bebizonyítja, hogy megfelelően étkezni nem jelent lemondást. VZs. Mit változtathatunk az étkezésünkön a legegyszerűbben azért, hogy egészségesebben éljünk? A legfontosabb a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás. E nélkül nem működik optimálisan a test, hiába tökéletes az étrendünk, hiába sportolunk keményen, hiába alszunk. A folyadékszükséglet az edzés, a szaunahasználat vagy a nyári meleg hatására történő izzadás miatt tovább emelkedhet. A dehidratációnak rengeteg egészségügyi mellékhatása van (migrén, fáradtság, száraz bőr, gyenge haj és körmök, emésztési panaszok, stb.) Az egészséges életmód másik alappillére a mennyiségi zöldségfogyasztás. Legalább napi 2-3 alkalommal szerepeljen az étrendben. Főleg a zöld, leveles zöldségféléket kell előnyben részesíteni és elsősorban a friss, szezonális zöldségek közül érdemes válogatni. Ezenfelül kerülni kell minden feldolgozott, nem természetes összetevőkből álló, adalékanyagos élelmiszert. A cukrot cseréljük le steviára, eritritre, nyírfacukorra vagy teljesen hagyjuk el. A fehérkenyér helyett teljes kiőrlésű tönkölybúzából vagy zablisztből készült változatot válasszunk, a fehér rizs helyett pedig barnarizst, kölest vagy quinoát. Figyeljünk rá, hogy az állati eredetű élelmiszerekből (hús, tojás, tejtermékek) csak bio, organikus előállításút vásároljunk! Bár a tejet - folyékony formában - és a zsíros tejtermékeket (tejszín, tejföl, sajtok, vaj) jobb, ha teljesen elkerüljük és maximum a sovány túró, zsírszegény sajt, probiotikus natúr joghurt és probiotikus natúr kefir maradjon benne az étrendünkben. VZs. Ha nem fogyasztok húst és egyéb állati eredetű termékeket (tejet, sajtot stb.) akkor is be tudom-e vinni a szervezetembe a szükséges tápanyagokat, fehérjéket? Mire kell figyelnem? Igen, hiszen rengeteg magas fehérjetartalmú növényi alternatíva létezik és egyik állati eredetű tápanyag sem pótolhatatlan. Viszont ebben az esetben fokozott figyelmet kell fordítani az étrend kialakítására. Magas fehérjetartalmú növényi alternatíva a szejtán (búzahús), szójatermékek (tofu, tempeh, miso) és a hüvelyesek, főleg a babfélék, csicseriborsó és lencse. Ezenfelül néhány olajos magban (mandula, kendermag, tökmag), egy-két gabonafélében (quinoa, amarant, tönkölybúza) és a gombában is kiemelkedő mennyiségű fehérje található. Egy átlag felnőtt ember könnyen tudja ezek alapján fedezni az ő számára szükséges 1-1,5g/ttkg fehérjét, sportolóként azonban ennél sokkal több kell, ami több kihívást jelent. Ezért gondolom úgy, hogy a fehérje táplálékkiegészítőként való használata elengedhetetlen. Szerencsére ma már rengeteg vegán és 100%-ig természetes proteinport lehet kapni, melyeket főleg rizsből, sárgaborsóból, zöldborsóból, kendermagból vagy szójából vonnak ki. Hasznos kiegészítő lehet még néhány olyan „superfood”, azaz szuper-élelmiszer, melyek egy tömegegységre vetítve kimagasló fehérjeértékekkel rendelkeznek. Ilyen pl. a goji bogyó, chia mag, spirulina és egyéb algafajták. A fehérjepótláson kívül egyedül a B12 vitamin pótlására van szüksége feltétlenül egy vegán étrenden lévő embernek. Ez az egyetlen olyan vitamin, ami csak állati eredetű élelmiszerekben található meg, az összes többit természetes, növényi forrásból is tudjuk pótolni. VZs. Nehéz szellemi munka végzésekor, vizsgaidőszak közben milyen élelmiszereket fogyasszunk különösen? Az agy a testtömeg alig 2%-át teszi ki, mégis a napi táplálékmennyiség negyedét, és az energiamennyiséged ötödét az agyunk használja fel, így fontos, hogy nehéz szellemi munka esetén ne legyünk kalóriadeficitben. A megfelelő mennyiségű fehérje, szénhidrát és zsír bevitelre ilyenkor is feltétlenül figyelnünk kell. A neurotranszmitterek, vagyis az agyunk kommunikációs csatornái aminosavakból épülnek fel, az aminosavak pedig a fehérjék építőkövei. A fehérjedús ételektől éberebbek és szellemileg fogékonyabbak leszünk. Viszont az intenzív agyműködéshez energiaforrásként glükózra is szükségünk van, ami a szénhidrátok egyik fajtája. Nem utolsó sorban pedig tény, hogy az agy 60%-a zsírból áll, jelentős részben omega 3 zsírsavakból, így ezek sem elhanyagolhatók. Fontos omega 3 források a halak, a lenmag és lenmagolaj, a chia mag, a dió, de táplálék kiegészítő formában is bevihetjük a szervezetünkbe. Az omega 3 segít a jó agy-ideg kapcsolat fenntartásában és megelőzheti a kognitív leépülést (Alzheimer). Készítette: Várszegi Zsolt
0 Comments
Your comment will be posted after it is approved.
Leave a Reply. |
Perjes Kinga
írásai, cikkei, véleménye Archívum
January 2021
|