Ha ez a jelenség a stresszes életmód miatt egyéb károsodást is szenved, például csökken a belek vérellátása, ami a stressz egyik jellemző kísérője, a működés romlik, a károsult területek regenerációja késik vagy el is marad. A diszbiózis a bélflóra egyensúlyának felborulását jelenti, amelyet vagy egyes fajok túlzott elszaporodása, vagy egyes lényeges baktériumtörzsek kipusztulása jellemez. Ilyen esetekben az emésztőrendszer működése zavart szenved, káros gyulladások, görcsök, hasmenés, puffadás, szorulás, hasi diszkomfort, alul- és túlműködések fordulnak elő. Sajnos nincs olyan ember, aki nem tapasztalta már élete során az előbbi állapotokkal járó kellemetlenségeket. A diszbiózisra szervezetünk egyik ellenválasza az, hogy gyulladásba jön, fokozza az immunválaszt, és megpróbál az immunsejtek segítségével megszabadulni az „emészthetetlen” tartalomtól. A másik tipikus vészreakció a káros anyagok fokozott ürítése, amikor is a bélrendszer jelentős mennyiségű folyadék kiválasztásával – mintegy öblítéssel – próbál megszabadulni a mérgező vagy emészthetetlen anyagoktól, tehát megvédi a szervezetet, kipucolja magát. A gyulladás és a hasmenés a szervezet vészreakciói. Ilyenkor korlátozottá válik az alapműködés, a belek nem képesek a tápanyagokat hatékonyan felvenni. A korlátozott, vészhelyzeti működés mellett folyamatosan éhesek maradunk. Az éhség miatt többet és gyakrabban eszünk, így a beleknek idejük sem lesz a regenerációra. A könnyen felszívódó makrotápanyagok, mint a cukrok, bejutnak a véráramba, de a fehérjék és rostok rosszul emésztve, a bennük lévő mikrotápanyagok hasznosulása nélkül gyorsan kiürülnek. A cukrok a szervezet zsírtartalékait növelve elhízáshoz vezetnek egy stresszes, minőségileg éhező szervezetben. De mi történik ezután? Hogyan pótoljuk, honnan szerezzük be a kedvező bélflórát alkotó, százféle érzékeny, parányi teremtményt? Az emberi szervezet emésztőrendszerének kialakulása során a jótékony baktériumokat mindig is a környezetünkből pótoltuk. Az egészséges környezet bővelkedett a baktériumok, egyéb mikroorganizmusok sokszínűségében. A növények levelein, a gyökereken és a magokon ugyanúgy, ahogy az állatokon, állatokban élő mikrobákat is folyamatosan fogyasztottuk, így a táplálékkal pótolhattuk az egyensúlyi bélflórát (mikrobiomot). Azonban ami még ennél is rendszeresebb forrása a mikroszervezeteknek: a folyadékbevitel. A vizek, természetes vízforrásaink – források, patakok, tavak, folyók, pocsolyák – mindig tartalmaztak baktériumokat, mi több, belőlük sokfélét, ezért a vízivással automatikusan pótoltuk a mikrobiom lakóit is. Ennek az idilli mikrobiom-regeneráló állapotnak az elképzeléséhez csak annyit kell tennünk, hogy megfigyelünk egy természetes „vad” életközösséget, gyönyörködünk sokszínűségében és elámulunk komplexitásán. Nézzünk most körül! Ilyen környezetben élünk? Nem! A növényeket termesztjük, gondoskodunk róluk, a talajt műtrágyával termékennyé tesszük, a betegségektől vegyszeres technológiák – permetezések – rendszerével védjük őket, majd betakarítás után a hosszú tárolhatóságot biztosítva tartósítjuk. Ezeket eszik az állatok is. Igen, még a vadak is, mivel ők sem vetik meg a zöldellő ültetvényeket, ráadásul a permetezési napló élelmezés-egészségügyi várakozási idejéről sem tájékozódnak, amikor a kukoricatáblába beköltöznek. Azért, hogy az asztalra sok és olcsó hús kerülhessen, a takarmányokat is nagy biztonsággal kell előállítani és jól kell tartósítani, tehát az állati eredetű ételeink sem mentesek a vegyipar „áldásaitól”. Az organikus, bioélelmiszerek és a tiszta források hozzáférhetősége korlátozott. Ezek jelentős feláruk vagy beszerezhetőségük nehézségei miatt csak kevesek számára elérhetők. Az egészséges víz és ételek előállítása, gyűjtése, termelése, feldolgozása jelentős időbeli vagy pénzbeli ráfordításokat igényel, melyekre legtöbbünk nem áldozhat. A természetes táplálékok sokszor bonyolultan készíthetők el és ízük is nélkülözi az élelmiszermérnökök kreativitását, ízfokozóit és állagjavítóit. Nem beszélve arról, hogy a természetes élelmiszerek könnyen bomlanak, tehát kevésbé tartósak. A legtöbben nem tudunk gondoskodni a diszbiózist helyreállító természetes étrendről, a mikrobiom egyensúlyáról. Ennek az összefüggésnek a felismerése vezette a Herbaferm kutatóit egy természetes és hatékony étrend kiegészítő készítmény kifejlesztéséhez. A Herbaferm cseppek gyógynövényei hatóanyagaikkal támogatják a zaklatott szervezet megnyugtatását, hogy a gyógyulás, regeneráció el tudjon kezdődni. A fermentációt végző természetes mikrobaközösség pedig természetes módon, fokozatosan segíti a bélflóra helyreállítását. A mikroközösség sokszínűsége és optimálisan beállított csíraszáma megfelelő adagolás esetén gondoskodik arról, hogy a regeneráció jó helyen és a megfelelő időben történjen. A Herbaferm tartósítószermentes, allergénmentes, cukormentes, nem alkohol alapú, természetes, növényi, magyar termék. A további információkhoz és a rendeléshez csekkold az alábbi oldalt: https://herbaferm.hu/?create_account=1&ref=cf6230e8398981377bd132e5b2d76b10 A regisztrációs űrlap kitöltésénél írd be a "724" ajánlói kódot (különleges kódot)! A 724-es kód használatával való rendelés esetén az info@perjeskinga.com címen adok személyre szabott adagolási útmutatót a cseppekhez! A cikket a Herbaferm szakmai adatbázisából vettem át, majd a könnyebb olvashatóság és közérthetőség érdekében minimálisan átfogalmaztam.  Comments are closed.
|
Perjes Kinga
írásai, cikkei, véleménye Archívum
October 2020
|
Perjes Kinga - életmód és táplálkozási tanácsadó
Szolgáltatások |
Magamról |
|
