Nemrég megkeresett egy lány, aki egy egyetemi beadandóhoz kérte a segítségemet. A beadandójának témája az egészséges életmód fellendülése és a gyorséttermek virágkora, illetve a köztük lévő kapcsolat volt. Úgy gondoltam, hogy nektek is leírnám, hogy mit válaszoltam a kérdéseire, mert biztos vagyok benne, hogy nektek is hasznotokra válna.
„Mennyire fér bele, ha egy egészséges életmódot követő ember néha gyorséttermeket látogat? Teljesen kerülje el őket, ott is az egészségesebb ételeket (pl. salátákat) válassza, vagy néha tényleg belefér a „bűnözés”? Mi a véleménye a gyorséttermekben kapható salátákról?”
Az életmódváltás az a folyamat, melyben az illető elhatározza, hogy szeretne egészségesebb lenni, mint azelőtt és ezért hajlandó tenni is. Ez magában foglalja a táplálkozásbeli és életmódbeli változásokat is, így a folyadékfogyasztástól kezdve, az alvási szokások javításán és a stresszmenedzsmenten át, egészen a fizikai aktivitásig. Tehát az egészségnek csak egy részét képezi és határozza meg a táplálkozás. Én úgy gondolom, hogy a szokásos 70-30 aránnyal ellentétben az alábbi arány közelebb áll a valósághoz: 50% táplálkozás, 25% fizikai aktivitás, 25% életmód.
Az életmódváltásnak az is része, hogy az illető keresi és megérti az összefüggéseket a teste működésével és a saját cselekedeteivel kapcsolatban. Így tisztában van vele, hogy amit eszik, iszik, sportol, csinál, az milyen hatással lesz a teste működésére. Véleményem szerint egy tudatos és intelligens ember igyekszik arra törekedni, hogy a teste működését optimalizálja és ne akadályozza. Mivel köztudott, hogy a gyorséttermi ételek nem tartoznak a minőségi és hasznos, tápanyagdús ételek közé, sőt kifejezetten olyan adalékanyagokat és komponenseket tartalmaznak, amik gyulladást keltenek a testben, terhelik az emésztést és a májat, valamint kutatások által alátámaszhatóan összefüggésben állnak a vezető halálokok kialakulásával, így elég felszínesnek találom azt a megfogalmazást, hogy általánosságban „beleférnek-e” az egészséges életmódba. Itt nem csak arról a tényről van szó, hogy mekkora a kalóriatartalmuk vagy van-e bennük cukor, hanem arról, hogy egy egészségtudatos ember tisztában van ezeknek az ételeknek az egész testre gyakorolt hatásáról és így szabad akaratából dönthet arról, hogy számára belefér-e a szervezetének terhelése, rombolása és így a céljai elérésének hátráltatása vagy sem. Lehet itt szó testformálással kapcsolatos célokról, hosszú életről, de akár fizikai vagy szellemi teljesítményről is, hiszen az emberi testben minden mindennel összefügg.
Én nem bírálnám senki döntését ezzel a kérdéssel kapcsolatban, de nem várhatja el senki, hogy egy kívülálló ember adja meg a felhatalmazást, hogy „belefér-e” és ha igen, akkor milyen gyakran, hiszen a hatások ismeretében erre mindenkinek saját magának kell „engedélyt adnia”. Ehhez természetesen informáltság szükséges, de ha valóban egészséges életmódot követ valaki, akkor feltételezem, hogy korábban tájékozódott, hogy pontosan mit is takar az a fogalom 🙂
Ha már az illető a gyorséttermek mellett döntött, akkor a következő kérdés az, hogy mit érdemes választani. Sok rossz közül a kevésbé rosszat 🙂 Ugyanis minőségi és egészséges ételt egy gyorsétteremben nem találni (ha a népszerű, multinacionális gyorséttermi láncoknál maradunk). Az ezekben kapható saláták és gyümölcsök a legkevésbé tápanyagdús változatok, sokszor mesterségesen érlelt, génmódosított, importált és tartósított forrásból. Így habár a kalóriatartalma lehet, hogy alacsonyabb, mint a többi ételopciónak, de vitaminok, ásványianyagok, antioxidánsok és egyéb hasznos és esszenciális nyomelemek tekintetében nem lesznek kiemelkedők. A diétázók másik kedvence, a natúr (esetleg grillezett) csirkemell szintén nagyipari állattartásból származó, nagy eséllyel antibiotikummal és egyéb gyógyszerekkel kezelt pipiktől származik. Ha ezt még jól megspékeljük a zacskós, tartósítószeres, ízfokozós salátaöntetekkel, akkor kész is a laboratóriumi műalkotás, ami minden, de ÉTEL biztosan nem!
Az alábbi dokumentumfilmeket ajánlom a témában, amik szintén alátámasztják az általam leírtakat:
- Supersize Me (2004)
- Fast Food Nation (2006)
- Food Inc. (2008)
Egyéni paraméterek alapján tervezett életmód és táplálkozási tanácsadás:
